Egészségtudatos otthoni munkavégzés

Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem közgazdásza 2020 júniusában említette, hogy abban az évben az USA-ban a munkavállalók 42% -a teljes munkaidőben otthonról dolgozott. A Pew Research Center tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy míg az emberek 20% -a dolgozott otthonról a Covid-19 járvány előtt, 2020 decemberére ez a szám 71% -ra emelkedett.

A Pew Kutatóközpont arról is beszámolt, hogy a járvány miatt otthonról dolgozni kényszerülő emberek közül 54%-a mondta azt, hogy a járvány végeztével is szeretne otthonról dolgozni.

A fenti számok azt mutatják, hogy bár a koronavírus járvány nem indította el az otthoni munkavégzés trendjét, kétségtelenül katalizátora volt a home office intézményének. 

Azonban az otthoni munkakörülmények sok esetben sajnos nem felelnek meg az ergonómikus irodai követelményeknek. 

Az ergonómia a terek és tárgyak elrendezésének és tervezésének tudománya, hogy azok a legjobban illeszkedjenek az ott dolgozó személyhez és munkájához, szem előtt tartva a megfelelő megvilágítást, hőmérsékletet, környezetet, eszközöket és ezek emberre gyakorolt hatásait.

Ebben a cikkben rámutatunk néhány statisztikai adatra az otthoni munkavégzést illetően.

2020-ban sok ember kényszerült otthonról dolgozni egyik napról a másikra, azonban otthonunk kialakítása nem feltétlen passzolt az irodában megszokott munkakörülményekhez.

Ezért nem meglepő, hogy az otthon dolgozók csaknem 25% -a szerint a megfelelő munkakörnyezet kialakítása igen nehéz feladat volt. 

A csapatmunkát elősegítő webalapú együttműködési eszközök gyártója, a Nulab.com felmérést végzett 2020-ban 856 ember bevonásával, hogy felmérje az otthoni munkavégzés lakáson belüli körülményeit (a lakáson belül hol végezték a dolgozók munkájukat). 

A felmérés alapján a következő eredmények születtek:

• Otthoni irodában: 28,6%
• Hálószobában: 28,5%
• Nappaliban: 19,9%
• Étkezőben: 8,3%
• Vendégszobában: 6,5%
• Konyhában: 3,9%
• Alagsorban: 2,2%
• Gyermekszobában: 0,5%
• Kültéri területen (terasz, télikert,stb): 0,4%
• Egyéb: 1,3%

A kutatás arra is rávilágított, hogy az otthoni munkahelyek nem megfelelő körülményei negatív hatással vannak a munkavállalók munka/magánélet egyensúlyára is. 

Például a Statista.com jelentése szerint: „Sok otthonról dolgozó embernek nem feltétlenül van speciálisan kijelölt megfelelő munkaterülete, ami ahhoz vezethet, hogy elhanyagolják életük más fontos részeit, például a testmozgást, és túlterheltek lesznek.

A Nulab.com felmérése azt mutatta, hogy az otthon dolgozó válaszadók több mint fele (58,5%) íróasztalnál dolgozott. Az eredményekből a Nulab.com arra a következtetésre jutott, hogy „az íróasztalnál dolgozók produktívabbak voltak, mint azok, akik máshol dolgoztak. Hozzátették: „Az étkezőasztal, a kanapé és az ágy nem volt megfelelő.”

A Cincinnati Egyetemen végzett tanulmányukból Davis és kollégái arról számoltak be, hogy az egyének nagyobb arányban mondták, hogy íróasztalról dolgoznak (88%). 

Davis és kollégáinak tanulmánya biztató eredményeket mutatott: az íróasztalnál dolgozó személyek közül tíz emberből négyen álló asztalnál, míg egy futópados munkaállomásnál dolgozott.

A home office-ban dolgozók által az íróasztalnak tulajdonított fontosságát tükrözik a Statista.com által közzétett adatok, melyek szerint „2020 -ban a fogyasztók 27 százaléka az íróasztalt részesítette előnyben, amikor otthoni irodabútor vásárlását fontolgatta az Egyesült Államokban.” Hozzátéve: „Az otthoni irodabútorok iránti kereslet jelentősen megugrott a COVID-19 járvány következtében.”

Tanulmányuk eredményei alapján Larson és a LeCheminant azt javasolják, hogy az irodai jó ergonómia kialakítása érdekében álló- és futópad íróasztalokat vezessenek be.

Az otthoni irodai trendeket vizsgáló tanulmányából a Nulab.com jelentése szerint a válaszadók közel 57% -a jelezte, hogy munkáltatói nem engedik meg nekik, hogy otthoni munkavégzés során bizonyos céges eszközöket (mint például számítógépeket és laptopokat) használjanak. 31,8% szerint pedig meg kellett vásárolniuk saját pénzből a szükséges eszközöket.

Davis és munkatársainak tanulmánya továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb esetben a monitor pozíciója az otthoni irodákban vagy oldalra került, vagy túl alacsony volt. A megkérdezett munkavállalók 75 százaléka laptopot használt. Azok számára, akik külső monitorokat használnak, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az eszközöket túl magasra (4%) vagy túl alacsonyra (52%) állították be.

Davis és munkatársai azt is megjegyzik, hogy „A monitorok másik gyakori problémája az volt, hogy hiányoztak az elsődleges képernyők a dolgozók előtt (31%), ami a nyak és/vagy hátracsavarodást eredményezte a monitor megtekintéséhez.” Az esetek többségében (73%) a másodlagos monitorok nem voltak középre állítva.